A fűtési rendszer kiválasztása komoly döntés, ami hosszú évekre meghatározza otthonod komfortját és rezsiköltségeit. Sokan dilemmáznak azon, hogy hőszivattyút vagy gázkazánt válasszanak – és joggal. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, de a választás nagyban függ attól, milyen házban élsz, milyen rendszereid vannak kiépítve, és mennyit szeretnél beruházni.

Ebben a cikkben részletesen összehasonlítjuk a hőszivattyús és gázfűtési rendszereket: hatékonyság, költségek, környezetvédelem, megtérülés és állami támogatások szempontjából. Megvizsgáljuk, hogyan működnek, milyen típusú otthonokhoz illenek jobban, sőt azt is megnézzük, hogyan lehet őket akár kombinálni is. A cikk végén konkrét Hisense hőszivattyú modelleket is ajánlunk, valamint válaszolunk a leggyakoribb kérdésekre.

A fűtési rendszer választás kérdésköre („fűtési rendszer választás”) szinte mindenkiben felmerül, amikor korszerű megoldás után kutat lakásfűtés típusok vagy családi ház fűtése ügyeiben. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan működik a hőszivattyús fűtés és a gázkazános fűtés, milyen előnyökkel bírnak, és mikor lehet célravezető egyik vagy másik technológiát választani.

A hőszivattyú működése a hűtőgépek technológiáján alapul: a rendszer a külső forrásból (pl. levegő, talaj vagy víz) kis mennyiségű hőt von el, ez energiatakarékos módon, kompresszor segítségével magasabb hőmérsékletre emelhető, majd átadásra kerül a fűtési rendszernek. A hatékonyság mérőszáma a COP (Coefficient of Performance), amely megmutatja, mennyi hasznos hőt képes biztosítani a berendezés egységnyi villamos energiából – például COP = 4 esetén 1 kWh energia 4 kWh hőt eredményez.

A hőszivattyús fűtés előnyei közé tartozik, hogy a korszerű fűtési megoldások közül kimagasló energiahatékonyságot kínál, jelentősen csökkentve a fűtési költségeket. Ráadásul ez a megoldás kiválóan illeszkedik a környezetbarát fűtés iránti igényhez, hiszen alacsonyabb a működése során keletkező szén-dioxid-kibocsátás – különösen, ha megújuló energiával (pl. zöld árammal) párosul.

A modern kondenzációs gázkazán az egyik legkorszerűbb forma a hagyományos gázkazánok közül. Működése során nem csupán a földgáz égéséből származó hőt használja fel, hanem a füstgázban található vízgőz kondenzálódásakor felszabaduló rejtett energiát is – így maximalizálva a hatásfokot, akár 98–109 %-os hatékonyságot is elérve.
Bővebb info: Gázkazán – Wikipedia

Ezáltal a gázkazán előnyei közé tartozik a viszonylag alacsonyabb beruházási költség és magas, stabil hatékonyság, különösen kondenzációs kazán formájában.
A kondenzációs technológia különösen jól működik alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekkel, mint a padlófűtés vagy megfelelő méretű radiátorok – így ezeknek a kombinációja is kiemelkedően gazdaságos lehet.

Karbantartási igények:
hőszivattyú vagy gázkazán?

A hőszivattyús fűtés előnyei között szerepel, hogy alacsonyabb karbantartási igénnyel jár, mint a hagyományos megoldások. A levegő-víz hőszivattyúk esetében például elegendő az éves egy szakértői felülvizsgálat, így egyszerűbben és költséghatékonyabban tartható karban a rendszer.

Ezzel szemben a gázkazános fűtés, különösen a kondenzációs kazánok, rendszeres és kötelező karbantartást igényelnek. Ez éves szinten többlet költséget jelent, és szakember bevonását teszi szükségessé.

Ha már működik egy gázkazános fűtés, és hőszivattyús rendszerre váltanál, gyakran felmerül a kérdés: „szükséges-e radiátorcsere?”

A válasz: nem minden esetben, de fontos a radiátorok típusa és fűtőfelülete. A hőszivattyús fűtés alacsony előremenő hőmérsékletű rendszerekkel működik hatékonyan. Ezért az ideális megoldás a nagy felületű, alacsony hőmérsékletre tervezett radiátor, az úgynevezett hőszivattyús radiátor. Ezek elősegítik az energiahatékonyságot és csökkentik a fűtési költségeket.

Ugyanakkor normál, hagyományos radiátorokkal is működhet a rendszer – feltéve, hogy elvégzik a megfelelő rendszeroptimalizálást, például hidraulikus kiegyenlítéssel és szigetelésjavítással.

Ha mégis radiátort cserélnél, figyelembe kell venni:

• Energiahatékonyság: modernebb, hatékonyabb radiátorokkal alacsonyabb fűtésszámlát kapsz.
• Szerelési folyamat: a rendszer leeresztése, a régi radiátor eltávolítása, új konzolok felszerelése és légtelenítés mind fontos lépések – ez akár órák alatt is elvégezhető, de szakértőt érdemes bevonni.
• Költségek: radiátorcsere ára típustól függően 40 000–150 000 Ft körül mozoghat.

A családi ház fűtése korszerűsítésekor gyakori kérdés, hogy egy meglévő gázkazános fűtésről hőszivattyús fűtésre váltva szükséges-e radiátort cserélni. A válasz: nem mindig, de a hatékony működéshez lehet, hogy ajánlott néhány módosítás.

• A Bosch szakértői szerint a hőszivattyú többnyire használható meglévő radiátorokkal, amennyiben a rendszer optimalizálva van (például hidraulikus kiegyenlítés és jobb szigetelés).
• A BestHeating tájékoztatása alapján az átlagos családiházas radiátorok rendszerint elegendőek, különösen ha az ingatlannak megfelelő felületet nyújtanak a hőleadáshoz.
• A szakértők azt javasolják, hogy kérj szakértői felmérést – ez segít eldönteni, mely radiátorok maradhatnak, illetve melyeket érdemes cserélni a jobb energiahatékonyság érdekében.
• Egy brit forrás szerint egyes radiátorok, különösen az öntöttvasból készült, kis felületű modellek, nem ideálisak, mert magas hőmérsékletet igényelnek, ami rontja a hőszivattyú energiahatékonyságát.
• Alternatív megoldás lehet a magas hőmérsékletű hőszivattyú, ami akár 75 °C-os fűtővizet is képes előállítani – így működik a meglévő radiátorokkal anélkül, hogy cserére lenne szükség.
  forrás: https://www.homebuilding.co.uk/advice/high-temperature-heat-pump-or-radiator-upgrade

Tehát a meglévő radiátorrendszer nem kizáró ok a hőszivattyús fűtésre való áttérésnél – szakértői felméréssel eldönthető, szükséges-e korszerűsítés.

A Bosch és a Remeha szakértői egyaránt hangsúlyozzák, hogy egy jól megtervezett hibrid rendszer akár 50–85 % gázmegtakarítást is eredményezhet. Ez nemcsak jelentős költségcsökkenést hoz, hanem a CO₂-kibocsátás is mérséklődik – vagyis a megoldás hozzájárul a környezetbarát fűtés céljához is.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy a hibrid rendszerek kiépítése drágább lehet, és a karbantartási igény is összetettebb: a kazánt és a hőszivattyút is rendszeresen ellenőrizni kell. Emellett nagyobb helyigényük is lehet, így nem minden ingatlan esetén ideális választás.

A környezetbarát fűtés nem csupán divatszó – a hőszivattyús rendszerek valós előnyt jelentenek a fenntartható, energiatakarékos lakásfűtés terén. Ezek a korszerű fűtési megoldások hosszú távon nem csupán a pénztárcádat, hanem a bolygót is kímélik.

A hőszivattyús fűtés egyik legnagyobb előnye, hogy működés közben nem bocsát ki közvetlen szén‑dioxidot, így jelentősen csökkenti az ökológiai lábnyomot a fosszilis tüzelőanyaggal működő rendszerekhez képest. Ha ezt még zöld árammal vagy napelemekkel is kombinálod, a rendszer akár teljesen karbonsemlegessé válhat.

A technológia energiahatékonyságának jellemzésére szolgáló COP mutató azt mondja meg, mennyi hőt képes előállítani a rendszer egységnyi villamos energiából. A hőszivattyúk akár 3–6-szor több hőt termelnek, mint amennyi energiát használnak – ezeket az eredményeket a hagyományos gázkazánok hosszú távon sem képesek produkálni úgy, ahogy például egy kondenzációs kazán hozza, amely ugyan hatékony, de csak fosszilis energiaforrásra épül.

Egy másik kulcsfontosságú előny, hogy a hőszivattyúk nemcsak fűteni képesek – hűtésre és használati melegvíz előállítására is alkalmasak, így egész évben komfortot biztosítanak egyetlen, korszerű készülékkel.

A hőszivattyús rendszerek nem csupán energiatakarékosabbak, hanem hosszú távon pénzügyileg is megtérülők: bonyolult beruházási költségük ellenére az aktív üzemeltetési költség jelentősen alacsonyabb, így 5–10 éven belül gyakran megtérül az befektetés.

1. Vidéki Otthonfelújítási Program

A 2025-ben újraindított Vidéki Otthonfelújítási Program keretében a vidéken élő, legfeljebb 5000 fős településeken lakó családok számára energetikai felújításokra – így például hőszivattyú telepítésére – vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A támogatás a beruházás 50%-át fedezi, de maximum 3 millió forintig (anyagköltség és munkadíj egyaránt támogatott).

2. Otthonfelújítási Program + KEHOP Plusz

Az Otthonfelújítási Programban részt vevők – különösen a KEHOP Plusz-4.1.7-24 kezdeményezés révén – akár 6 millió forintos felújítási támogatásban is részesülhetnek. A támogatás jellemzően támogatás és kamatmentes hitel formájában oszlik meg 50‑50%-ban, jövedelemtől függetlenül (forrás: https://bank360.hu/otthonfelujitasi-tamogatas).

A bel- és külterületi házak modernizációjának támogatásához feltétel lehet, hogy legalább 30 %-os fajlagos primer energiafogyasztás‑csökkenést lehessen igazoln.

3. Támogatás kombinálása – gyakorlat

A NRGreport elemzése szerint, a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében hőszivattyús beruházás akár féláron megvalósítható, ha a támogatást vissza nem térítendő támogatással vagy kamatmentes hitellel kombináljuk. (forrás: https://nrgreport.com/cikk/2025/04/23/megeri-hoszivattyura-valtani-2025-ben-ennyi-ido-alatt-terul-meg-a-beruhazas/)

4. H‑tarifa

A H‑tarifa (kedvezményes, alacsonyabb árú áram) kiválóan alkalmazható hőszivattyús fűtés esetén. Segítségével a fűtés jelentős része olcsóbb árammal fedezhető, ami tovább csökkenti a fűtési költségeket.

2025-ben több támogatás is rendelkezésre áll a hőszivattyús beruházásokhoz – a Vidéki Otthonfelújítási Program, az Otthonfelújítási Program (árazott KEHOP Plusz-4.1.7-24 formában) és a H‑tarifa kombinálásával jelentős anyagi könnyítést kaphatsz, így a hőszivattyús rendszer már elsőre is jó befektetéssé válik

A beruházásnál gyakran az a kérdés, hogy milyen fűtési rendszer (hőszivattyú vagy gázkazán) az olcsóbb a kiindulási költségek szempontjából.

Gázkazános fűtés (kondenzációs kazán)

• Egy új kondenzációs gázkazán telepítése, radiátoros rendszer esetén, 0,5–1,0 millió Ft körül mozog (100 m²-es házra méretezve); ha a meglévő csövek, radiátorok és kémény tovább használhatók, akár 0,5 millió Ft alatt is lehet a költség.
• Más forrás szerint a komplett rendszer – berendezés + munka – kb. 600 000–900 000 Ft alatt elvégezhető.

Hőszivattyús fűtés

• Egy 12 kW-os hőszivattyú – komplett rendszerrel, telepítéssel, puffer- és HMV-tartállyal együtt – teljes beruházásként 3,38–5,33 millió Ft között mozog.
• Egy másik példában a hőszivattyú beüzemelése (telepítés, munkadíj) külön 500–800 ezer Ft, míg az eszköz ára kb. 1,5–2,5 millió Ft.
• Részletes kivitelezési felmérés alapján a telepítés (például hőszivattyú elhelyezése, beüzemelés) 150–250 ezer Ft, plusz további szerelési költségek – ez összességében akár több millió Ft-os beruházást is jelenthet.

• A gázkazános fűtés indulóköltsége alacsonyabb, de hosszú távú, folyamatos üzemeltetési (fűtés és gázszámla) költsége van.
• A hőszivattyús fűtés beruházása magasabb ugyan, de támogatások esetén (például a Vidéki Otthonfelújítási Program vagy a KEHOP Plusz) a befektetési különbség jelentősen csökkenhet, sőt akár megszűnhet is eredeti formájában.
• Ezen felül, ha a H‑tarifa is rendelkezésre áll, az üzemeltetési költségek akár felezhetők, ami jelentősen felgyorsíthatja a megtérülést.

A hőszivattyús fűtés beruházási költsége valóban magasabb lehet, mint a gázkazános megoldásé, de ha a beruházás előtt támogatásokat és H‑tarifát is igénybe veszel, a hosszú távú üzemeltetési előny és megtakarítás jelentősen ellensúlyozza a kezdeti többletet.

Új építés esetén a hőszivattyú gyakorlatilag alapértelmezett választásnak számít. Ennek oka nemcsak az energiahatékonyság, hanem a szabályozási környezet is: 2025-től az új építésű családi házakban egyre nehezebb – és drágább – gázkazánt telepíteni. A kéményépítés, a gázterv, az ügyintézés és a csatlakozás külön díjai jelentős többletköltséget jelentenek, miközben a jövőben a gázkazánokat fokozatosan kivezetik a lakossági piacról. Ilyen helyzetben a hőszivattyú nemcsak korszerűbb, hanem praktikusabb is.

Felújításnál bonyolultabb a döntés: ha már van kiépített gázfűtés, akkor mérlegelni kell az átalakítás költségeit és a hosszú távú üzemeltetési megtakarítást. Ugyanakkor a hőszivattyú már meglévő radiátorokkal is működtethető – tehát egy szakszerű felméréssel könnyen kideríthető, hogy szükséges-e korszerűsítés. Ráadásul ahol nincs kiépített gáz, ott szinte mindig a hőszivattyú a gazdaságosabb választás.

A következő szakaszban részletesen bemutatom, hogyan alakulnak az éves fűtési költségek a hőszivattyú és a gázkazán esetében, különös tekintettel a H‑tarifa nyújtotta előnyökre is.

Gázkazános fűtés – éves költségpélda

• Egy példa szerint a teljes éves távfűtési számla – beleértve a hőenergiát, alapdíjat és HMV-t – körülbelül 172 250 Ft lehet.

Ez jól mutatja, hogy a gázkazános fűtés viszonylag magas, folyamatos költséget jelent, különösen hektikusan változó energiaárak mellett.

Hőszivattyús fűtés – éves üzemeltetési kiadások

• Egy jól szigetelt, 100–150 m²-es családi ház esetén a hőszivattyús fűtés havi költsége becslés alapján 15–25 ezer Ft, vagyis éves szinten 180–300 ezer Ft, ám ha H‑tarifát használunk, ez akár 30–40%-kal is csökkenhet.
• Tartós megtakarítást jelenthet egy olyan hőszivattyús rendszer, mint például egy 12 kW-os modell, amely H‑tarifa alkalmazásával évente 175 551 Ft-os megtakarítást hozhat a gázkazánhoz képest.
  Forrás: index.hu)

A hőszivattyú valódi versenyelőnye nemcsak energiahatékonyságában rejlik, hanem abban is, hogy idővel megéri: kevesebb lesz a rezsiszámlád, és növekszik az ingatlanod értéke.

Példák a megtérülési időre

• A HVG szakértői megjegyzik, hogy megfelelő körülmények között – jó szigetelés, megfelelő rendszertechnológia – akár 6 év alatt is megtérülhet a beruházás, az átlagos időt pedig 8 évre teszik. Ha állami támogatást is igénybe veszel, a megtérülés 3–4 évre csökkenhet. (HVG)
• A Lakasgeneral.com szerint általában egy levegő–víz hőszivattyú beruházása 6–10 év alatt térülhet meg, geotermikus rendszerek esetén ez akár 10–15 év is lehet, a magasabb kezdeti költségek miatt. Viszont támogatással – például a Vidéki Otthonfelújítási Program segítségével – akár 3–5 évre is lerövidíthető a megtérülési idő. (https://lakasgeneral.com/2025/04/21/a-hoszivattyus-rendszerek-ternyerese-mikor-eri-meg-a-beruhazas/)

Tehát támogatás nélkül a hőszivattyús beruházás általában 6–12 év alatt térül meg, míg támogatás esetén (mint pl. Vidéki Otthonfelújítási Program) ez akár 3–5 évre is lerövidülhet.

Sokan úgy gondolják, hogy hőszivattyús fűtés csak padlófűtéssel működik jól, de ez nem feltétlenül igaz. A modern hőszivattyúk alacsony hőmérsékleten is hatékonyan fűtenek, így akár meglévő, korszerűbb radiátoros rendszerekhez is illeszthetők.

A Bosch szakértői szerint nem minden esetben szükséges a radiátorcsere – különösen akkor, ha a meglévő rendszer nagy felületű lapradiátorokból áll. Ezek már megfelelő hőleadásra képesek alacsony előremenő hőmérsékleten is. Ha viszont elavult, kis méretű radiátorokról van szó, akkor érdemes korszerűbb típusokra váltani, például hőszivattyús radiátorokra.

A padlófűtés természetesen a legideálisabb társ hőszivattyú mellé, hiszen még alacsonyabb vízhőmérsékleten is kényelmes meleget biztosít, és energiahatékonyabb. Viszont felújításnál a telepítése költségesebb, főleg ha bontásra is szükség van – bár ma már elérhetők olyan alacsony rétegrendű padlófűtés-megoldások, amelyek minimalizálják ezt.

Tehát: ha hőszivattyóra váltanál, nem kell feltétlenül lecserélned a teljes fűtési rendszeredet. Egy szakszerű felmérés során pontosan megállapítható, hogy a meglévő radiátorok megfelelőek-e, és milyen módosításokra lehet szükség a hatékony működéshez.